"Szabó Stein Imre, több mint másfél
évtizedes tévés múlttal a háta mögött, egyike volt azoknak, akik
pályáztak a köztévé elnöki posztjára. Sorstársaival egyetemben neki
sem sikerült. Tekintettel a köztelevízió naponta mélyülő válságára,
úgy gondolta, elérkezett az ideje, hogy fellebbentse a fátylat
pályázatáról és ismertesse azt a nagyközönséggel. Várjuk más
pályázótársak jelentkezését is. Levelét az alábbiakban
ismertetjük.
A pályázat főbb pontjai
Az alábbiakban röviden ismertetem 2009 márciusában benyújtott, 65
oldalas pályázatom lényeges pontjait:
1. A magyar audiovizuális média, illetve médiapiac alapvető
változások előtt áll; a változások, s azok kihatásai olyan
mértékűek lesznek, hogy minden túlzás nélkül kijelenthető:
paradigmaváltás előtt állunk. Az új médiatörvény az eddiginél
sokkal pontosabban fogja definiálni a közszolgálati
műsorszolgáltatók társadalmi szerepét. A közszolgálati
intézményeknek s azok vezetőinek ennek megfelelő, több évre szóló,
pontos stratégiával kell rendelkezni. A Magyar Televízió amellett,
hogy minden lehetséges módon elősegíti a digitális földfelszíni
sugárzásra való átállás sikeres megvalósulását, egyszerűen nem
tehet le azon szándékáról, hogy az általa készített tartalmat mind
a digitális műholdas, mind a kábeles, valamint az IPTV és Mobil TV
hálózatokon is elhelyezze. Tematikus csatornái megjelenésével
egyidőben, élve az új technológia adta lehetőséggel és
követelményrendszerrel, a Magyar televíziónak nem csak lineáris
tartalomszolgáltatást, hanem úgynevezett lekérhető szolgáltatásokat
is nyújtania kell.
2. A jövőbeni gyártási kapacitások elegendőnek látszanak ahhoz,
hogy a televízió jelentős mértékben saját gyártású műsorokra
támaszkodhasson, szemben a jelenlegi gyakorlattal.
A reklámpiaci jelenlét mérséklése, esetleges megszüntetése esetén a
kieső piaci bevételek fedezete a meglévő és a célzottan új
elosztási (értékesítési) csatornákra előállított tartalmak révén
jelentős részben pótolhatóvá válhat. Az interaktivitás, az
Electronic Program Guide, a szuperteletext, vagy a webes jelenlét
erősítése – ami a gyártási kapacitások megfelelő kiaknázása révén
lehetségessé válik a közeljövőben – új bevételeket jelenthet új
célpiacok kiaknázása révén. A minőségi, korszerű tartalomközlés és
az elvárható legmagasabb nézettség kötelesség a közszolgálati
médium számára.
3. A digitális földfelszíni sugárzásban való részvétel a Magyar
Televízió jövőbeli stratégiájának alapvető eleme. Jelen pályázatban
az m1 és m2 csatorna megjelenése mellett legfeljebb három tematikus
közszolgálati csatorna megjelenésével számolok: Cogito, E(r)go,
Sum. E három csatorna indulásakor az m2 csatorna korábbi funkciója
alapvetően megváltozik: míg a tervezett három új tematikus jellegű
csatornára alapvetően a crossover típusú tartalom-megközelítés lesz
jellemző, addig az m2 egy alapvetően homogén tematikájú, elsősorban
az MTV archívumára épülő, ingyenes hozzáférésű, (de lekérhető,
esetleg fizetős) szolgáltatásokat is ajánló mClassic csatornává
alakul. A digitális földfelszínű televíziózás érdekében rendkívül
fontosnak tekinthető, hogy az azon megjelenő közszolgálati
tartalmat, illetve egy kiegyensúlyozott, sokrétű és a fontosabb
csatornák kínálatát magába foglaló “alap csomagot” ingyenesen
juttasson az üzemeltető a nézőkhöz.
Az m1 csatorna mindenképpen a magyar közszolgálati főadó marad, s
mint ilyen, a legmagasabb színvonalú, általános profilú csatorna,
amely meghatározásom szerint alapvetően hír és kultúra bázisú. A
kultúra a szűkebb értelemben vett művészeti és kulturális
aktivitásokon túlmenően mind az általános tájékozódás, mind a
társadalmi mobilitás minden szintjére kiterjedő figyelmet, mind az
oktatás, tanulás és információszerzés kanonizált módjait és az ezen
alapokon meghatározott szórakoztatást is magában foglalja.
Elsődleges cél a saját gyártású tartalmak arányának jelentős
megnövelése. Kiemelt feladat az egységes, integrált műsorfolyam
megteremtése.. Olyan korszerű, a fenti profilba illeszkedő új
műsortípusok beindítását szorgalmazom, amelyek egyszerre modernek,
közszolgálatiak és jelentős nézettséget hozók. Az infotainment és
edutainment típusú új műsorok mellett mind a socioreality, vagy a
docureality műfajok meghonosítására gondolok.
4. A rendelkezésre álló információk szerint, ugyan informatikai
rendszerének fejlesztése irányában lépéseket tett az MTV, de ezek
még mindig nagy részben önállóan működő, nem integrált rendszerek.
Általános értelemben a közszolgálatiság erősítése, vagyis mind
mennyiségben, mind integrált követhető tartalombővülésben
megnyilvánuló közéleti és kulturális műsorgyártási boom csak
foltokban, szigetekben érzékelhető; a saját gyártású műsorok
készítése jelentősen csökkent. A másik, ezzel korreláló és valóban
drámai csökkenést mutató adat a nézettség, míg az egyéb bevételek a
2004. évihez képest a 2006. évre 118%-ra nőttek, addig az
anyagjellegű ráfordítások 91%-ra csökkentek. A tendencia nem
változik 2004. és 2007. évek tekintetében sem, itt 131%-os
növekedés áll szemben 96%-os csökkenéssel. A fentiek alapján azt a
következtetést lehet levonni, hogy a támogatások nem feltétlenül a
műsorkészítés fejlesztését szolgálták.
5. Az MTV gazdálkodásának egy másik sarkalatos kérdése a
létszámleépítés. A társaságnál 2007. május 31-én csaknem 1900 fő
dolgozott, ezt év végére körülbelül 1700 főre kívánták csökkenteni
(a több éve kívánatos, és a tervekben leírt 1200 fővel szemben).
Véleményem szerint az MTV jövőbeni stratégiája által diktált
feladatok, valamint egy legalább valamennyire optimális
költségszerkezet elérése szempontjából maximum 1050 fő alkalmazotti
létszám az elérendő cél. A bérköltség a 2001. és a 2002. éveket
leszámítva szignifikánsan emelkedik, reorganizációs – karcsúsítási
program beindulásakor kezdenek növekedni a bérek, holott a
létszámcsökkentés, illetve a racionalizálás fő célja éppen a
bérkiáramlás csökkentése lenne. Érdekes megfigyelni, hogy a 2004-es
bázis évhez képest 2006. évre 139%-ra, míg 2007. évre 164%-ra nőnek
a bérköltségek.
6. A költségvetési törvényben meghatározott célokat a társaságnak
nem igazán sikerült elérni, annak ellenére, hogy 2005–2007. évekre
összesen 17, 3 milliárd forint támogatást kapott a fenti célok
megvalósítására. Az eredmény esetleges növekedése nem az általában
stagnálónak mondható értékesítés nettó árbevételéből, hanem inkább
az egyéb bevételekből következik. A reorganizáció eredeti
célkitűzéseitől és a céltámogatások struktúrájától eltérően a
létszám és ezzel együtt a bérkiáramlás jelentősen megnőtt.
7. A részvénytársaság állami támogatása folyamatosan nő, a
nézettség folyamatosan csökken. Az MTV rendkívüli mértékben
veszítette el a 18–59 éves, magasan kvalifikált és jelentős
vásárlóerővel rendelkező nézőit is. A diplomások körében a Magyar
Televízió műsorkínálata, és általánosságban minden fontos ismérv
szerinti megítélése a 2004-es népszerűségének, illetve
megítélésének kevesebb, mint kétharmadára zsugorodott.. Mindezekből
az olvasható ki, hogy az MTV az elmúlt 4 év során nem tudta
megfogalmazni és következésképpen megvalósítani a közszolgálati
formanyelvet és műsorstratégiát.
A közszolgálatiság megújítása a közeljövőben csak a korszerű
tradicionalitás és a kísérletező újítás egyensúlyán keresztül
érhető el, mely az értékteremtés konvencióját újítja meg
korcsoportokra és életmódközösségekre szabott egyedi
formátumokban.
Az új közszolgálatiság tartalmi irányelveit a multikulturalizmust
lassan európai szinten is felváltó interkulturalitás szellemisége
foglalja keretbe, mely a csoportkülönbségek újrafogalmazásával,
az előítéletek oldásának új típusú módszereivel a nemzeti
integritás és értékképzés folyamatát erősíti. Az új MTV célja végső
soron: Magyarország kulturális intelligenciájának, az egyének és a
közösség együttműködési képességeinek fejlesztése szellemi
kalandot, élményszerű gondolkodást tükröző műsorokon keresztül.
8. Jelen pályázat írója azzal számol, hogy beiktatása esetén egy
rövidebb, 2 éves időszakra szóló konkrét közszolgálati
feladattervet készít, valamint egy olyan 4–5 évre szóló részletes
stratégiát dolgoz ki, amely alapja lesz az állammal, mint
tulajdonossal kötendő közszolgálati szerződésnek.
9. A magyar közszolgálati televízió egyedi, konkrét stratégiája
következményeként az m1 csatorna a jelenleginél 20%-kal nagyobb
nézettségét tekintem kitűzhető célként 2008-ban az egész nap; és
25%-os emelkedését a főműsoridő vonatkozásában. 2009-re további
25%-os nézettségjavulást tűzök ki célul (2008-hoz képest) az egész
nap és 35%-os nézettségjavulást a főműsoridő tekintetében. A net
reklámárbevétel 2008-ban lényegében a 2007. évvel azonosnak
feltételezem, de az új műsorrend hatására 2009-re már egy jelentős
20%-os reklámárbevétel növekedéssel számolok.
Remélem, más pályázók is kedvet kapnak, s hozzám hasonlóan
megosztják elképzeléseiket a nagyérdeművel, hogy később
visszatekintve legalább egyvalami világos legyen: lehetett volna
megoldás."
Forrás: http://hvg.hu/velemeny/20091008_mtv_palyazat/page2.aspx